Az egészségügy az egyik legellentmondásosabb terület, ami az IoT alkalmazását illeti. Bizonyos értelemben véve úttörőnek tekinthető a dolgok internetének felhasználásában, mégis sok esetben óvatosabbnak mutatkozik ezen új technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázásában például a szállítmányozáshoz, a telekommunikációhoz vagy az online médiához képest.
Az egészségügy már bőven az IoT széleskörű elterjedése előtt belevetette magát a távoli adatgyűjtésbe. Ezek a megoldások viszont inkább az IoT előfutáraként értelmezhetők, hiszen még nem csatlakoztak az internet hatalmas hálózatához. Az ágazat viszont érthető okokból érzékenyebb az adatvédelemmel kapcsolatos veszélyekre, így kialakulhat némi óvatosság az összetettebb internethez csatlakozó rendszerekkel szemben.
Összességében azért okoskütyük és internethez köthető rendszerek széles skálája elérhető a piacon. Egészségi állapotunk megfigyelése jóval az orvoshoz tett látogatás vagy a kórházba érkezés előtt elkezdhető. Ehhez gyakran nincs is másra szükség, mint a telefonunkra. Már rég nem csak hívásra használt eszközeinkről Oisin Lunny és John Romero izgalmas statisztikákat mutatott be az IoT megoldások 2016-os kongresszusán. Ezek szerint a tavalyi év elején fejenként 0,99 telefon kapcsolódott az internethez világszerte, ez a szám Kelet-Európában 1,39-re, Nyugat-Európában 1,24-re nőtt. Egy 2014-es amerikai felmérés szerint pedig a megkérdezettek 87%-a vallotta azt, hogy az okostelefon éjjel-nappal mellettük van. Ezek a számok jól jelzik, hogy kevés dolog lenne képes olyan hűséges megfigyelőnké válni, mint a mobilunk.
Vannak olyan applikációk, mint például a Fooducate, amelyek úgy tanítanak a helyes táplálkozásra, hogy közben figyelik a felhasználó hangulatát, alvási és éhségszintjét a személyre szabott tanácsadás érdekében. A fitneszprogramok lépést számlálnak, és figyelik, ki mennyi időt tölt mozgással. Ha esetleg azt gyanítjuk, hogy egészségügyi probléma van kialakulóban, vagy esetleg már van is olyan betegségünk, amely folyamatos figyelmet kíván, akkor érdemes beszerezni egy tenyérnyi méretű kis kütyüt, amely a telefonunkhoz kapcsolódva képes pulzust, cukorszintet, vérnyomást mérni, ezekről statisztikákat vezetni, esetleg légzésmintákat elemezni.
Természetesen szakemberek is előírhatják, javasolhatják a páciens egészségének az efféle, távoli megfigyelését, azaz a telemetriát. Ilyen formán akár a kórházból, akár otthonról folyamatos, valós idejű adatokat nyerhetnek a betegek állapotáról. Kétségkívül ez az IoMT, azaz az orvosi eszközök internetének legdinamikusabban fejlődő szegmense.
A tünetelemzéssel párosított telemetria pedig már a dolgok internetének legtipikusabb példája. Ilyenkor ugyanis hatalmas mennyiségű, pontos, valós idejű adat gyűlik össze akár távoli páciensek egészségi állapotáról az internethez kapcsolt eszközöknek köszönhetően. Az így szerzett adatokat gépi tanulással hatékonyan fel lehet dolgozni, a páciens egyéni, összetett adathalmazát össze lehet hasonlítani más esetekkel, ezzel is segítve a diagnózist. Az adatelemzés az extrém értékeket is könnyen kiszűri, így figyelmeztetéseket küldhet. Az okos egészségügyi rendszerek akár arra is képesek, hogy veszély esetén értesítsék a családtagokat vagy mentőt hívjanak.
Ha minden „okos” megelőzés és távoli adatgyűjtési lehetőség ellenére is javallott a kórházba menetel, akkor itt könnyen akadhatunk további IoT-rendszerekre és internethez kapcsolódó eszközökre. Sőt, akár meg is pihenhetünk az egyikben. Az okoságy hasznos találmány a pácienseknek, a nővéreknek és a kórházi adminisztrációnak egyaránt. Egy nyomásérzékelővel felszerelt okoságy könnyedén igazodik úgy, hogy az ideális alátámasztást biztosítsa a benne fekvő betegnek. Mondanunk sem kell, hogy ez mennyivel javíthatja egy fekvésre ítélt páciens kényelemérzetét. Ha az ágy még biometrikus szenzorokat is kap, akkor a vezetékek és beteghez kötött eszközök száma radikálisan csökkenthető, ami szintén páciens- és nővérbarát közeget teremt. Az alvó alkalmatosságok új generációja arra is képes, hogy jelezze, hogy éppen pihen-e benne valaki, így figyelmeztetést küldhet az ügyeletes nővérnek arról, ha egy páciens megkísérli elhagyni a helyét.
Az okoságyakon túl is vannak lehetőségek a páciensek helyzetének figyelésre, mint például az okos hordható kütyük. Az intelligens címkék és karkötők hasznosak lehetnek az idősgondozásban vagy járóbetegek esetén, amikor különösen fontos ismerni a páciens pontos helyét. A helyzetfigyelésen túl ezek az eszközök azonnal elérhetővé tehetik egy páciens kezeléstörténetét, jelentéseket az aktuális egészségi állapotról és az adminisztrációhoz szükséges adatokat, ezzel gyorsítható az információáramlás és csökkenthető a hibák kockázata is.
Egy kórházban nemcsak a páciensek igényelnek kiemelkedő figyelmet, hanem az értékes berendezések is. A műtőterem előkészítése sokkal kisebb kihívás, ha tudatában vagyunk az eszközök pontos helyének, illetve annak, hogy azok mikor szabad. Azzal is fontos tisztában lenni, hogy a berendezések állapota biztosan nem fogja negatívan befolyásolni a kezelés vagy vizsgálat eredményét. Az internethez kapcsolódó érzékelőkkel ellátott eszközök állapotjelentést és karbantartási figyelmeztetést is képesek küldeni, így elkerülhető a pontatlan eredmény és a költséges javítás.
A 2016-os IoT világkongresszuson a Philips bemutatott egy összetett szenzorrendszerrel rendelkező MRI készüléket, amely képes folyamatosan követni a páratartalmat, a hőmérsékletet, a hűtők állapotát, a mágneses térerőt, a héliumszintet és az energiaellátást. A több forrásból gyűjtött adatnak köszönhetően a legkisebb működési rendellenességet is azonnal ki lehet szúrni, védve ezzel a beteget és a berendezést egyaránt. A javítás helyett így elegendő a megelőző karbantartással foglalkozni.
Az elektronikus figyelmeztetések hasznosak lehetnek a hőmérsékletre érzékeny gyógyszerek tárolásakor is. Ebben az esetben a gyógyszerhűtő vészjelet küld az illetékeseknek, amennyiben bármilyen hőmérséklet-változást érzékel. Ilyen esetekben az IoT legelső felhasználása is hasznos lehet, hiszen az italautomatákhoz hasonlóan a kórházi tárolóegységek is mutathatják online az elérhető készleteket.
A javítási költségek csökkentése és a gyógyszerkészletek gondos tárolása és feltöltése IoT alkalmazásával hosszútávon kétségkívül gazdaságos befektetések. A dolgok internete viszont ennél még többre is képes, főleg, ami a kórházak költséghatékonyságát illeti. A dolgok internetével maximalizálható az úgynevezett aktív ellátási szakasz hatékonysága, vagyis lerövidíthető a páciensenkénti kórházban töltött idő. A California Health Care Foundation tanulmánya szerint az összehangolt pácienskövetés a legeredményesebb módja a kórházi helyek felszabadításának. A tanulmány szerint a fizikai bővítés akár egymillió dollárba is kerülhet ágyanként. Ez átlagosan ötnapos kórházi ellátással számolva évente hetvennel több beteg ellátását teszi lehetővé.
Ennél gazdaságosabb megközelítés a meglévő eszközök és erőforrások lehető leghatékonyabb kihasználása. A tanulmány bemutatja, hogy az átlagos kórházi tartózkodást csupán négy órával csökkentve tíz új ágynak megfelelő helyet biztosíthatunk évente egy kétszázhetvenöt ágyas intézményben, ami évi hétszáz beteg ellátását jelenti.
Ezt a rejtett potenciált az IoT segítségével lehet kiaknázni. A folyamat szokás szerint itt is automatizált adatgyűjtéssel kezdődik, ebben az esetben az elérhető értékes eszközökről, munkaállomásokról, dolgozókról, mialatt arról is információt tárol a rendszer, hogy az egyes páciensek ellátásához mire van szükség. A munkafolyamatokat ezután szoftveres segítséggel elemezni lehet, így fény derül arra is, hogy hol érdemes változtatni a meglévő gyakorlatokon a teljes hatékonyság elérése érdekében. A tanulmány egy hosszú listában foglalja össze a módszer előnyeit. Ezek közül talán a legjelentősebb a lerövidülő aktív ellátási idő, a kezelési költségek pontosabb dokumentálása, több kezelt páciens és magasabb elégedettség.
Az Aruba nemzetközi felmérése szerint az egészségügy viszonylag jól reagál az IoT-piacra, kihasználja a technológia sok előnyét. A tanulmány szerint az egészségügyi szolgáltatók hatvan százaléka használ valamilyen IoT-technológiát. A Forbes cikke és a BCG IoT vásárlási felmérése szerint ez a dolgok internetével kapcsolatos befektetések rangsorában az ötödik helyet jelenti, viszont a 2020-ra becsült befektetések száma jóval alacsonyabb itt, mint a többi szektorban. A 2016-os IoT „Heat Map” szerint az okostermékek a legfelkapottabb lehetőségek az orvosi eszközök internetének piacán, viszont ezek sem érik el más ágazatok legnépszerűbb alkalmazási lehetőségeit.
Az Aruba hasonló statisztikákat mutatott be, a felmérés résztvevői a megfigyelést és a karbantartást jelölték meg leggyakoribb használatként, ezen belül is a páciensek egészségi állapotának követése vezeti a ranglistát. Az Aruba viszont néhány riasztó adatot is az olvasók elé tárt, hiszen a megkérdezett egészségügyi szolgáltatók 89%-a azt vallotta, hogy érte már biztonsági sérülés IoT-s rendszerüket. Minden bizonnyal ez a szám csak tovább növekedett a WannaCry zsarolóvírusnak köszönhetően, amely az Egyesült Királyság állami egészségügyi rendszerét is megtámadta sok egyéb szervezet mellett.
Ez a baljós szám könnyen vezethet az IoT óvatosabb alkalmazásához az egészségügyben, hiszen itt az adatvédelem kivételesen fontos. Az adatbiztonság bebástyázása a feladat komplexitása miatt komoly kihívás. A dolgok internetén alapuló rendszereknél elengedhetetlen, hogy a szolgáltatás megszakítás nélkül elérhető legyen. A nem megfelelően védett okoshálózatok és távolról irányítható eszközök magas kockázatot jelentenek. Hatványozottan igaz ez az egészségügyre, ahol számos eszközt használnak alapvető életfunkciók megfigyelésére vagy akár fenntartására. Ezekben az esetekben nem szükséges magyarázni, hogy miért kell minden áron elkerülni, hogy rossz kezekbe kerüljön a hozzáférés.
Scott Erven, a Protiviti társigazgatója elmondta az IoT Agenda-nak, hogy még az alapvető biztonság sem mindig biztosított. Két osztrák beteg esetét hozta fel elrettentő példaként, aki úgy döntöttek, átveszik az uralmat saját infuzióadagolásuk felett, mert nem tartották a fájdalomcsillapító-bevitelt elég eredményesnek. A rendszer meghackelése után a két páciensnek sikerült túladagolnia a gyógyszert, ami komplikációkat okozott.
A betegek biztonságán túl az egyéni jogok védelmét is figyelembe kell venni. Egy egészségügyi alkalmazásból illetéktelenül eltulajdonított információ jó eséllyel olyannyira bizalmas, hogy a páciens akár zsarolás, nyilvános megaláztatás vagy akár fizikai támadás áldozatává is válhat. Így az egyre gyorsabb adatgyűjtést és -továbbítást igénylő, összetettebb rendszerek növelik a biztonsági kockázatokat.
Természetesen a biztonsággal kapcsolatos visszaéléseket nemcsak minimalizálni, hanem teljesen kiküszöbölni is lehetséges. A probléma oka gyakran az, hogy az adatvédelmi kérdések nem megfelelő fejlesztési szakaszban merülnek fel. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem egyszer fordul elő, hogy védelemmel már csak azután foglalkoznak, mikor a rendszer már üzemkész. Az efféle hozzáállás egyszerre csökkenti a hatékonyságot és növeli a kockázatot. Ezért is fontos egy megbízható és tapasztalt fejlesztői csapat kiválasztása, aki már a tervezési szakaszban különös figyelmet szentel a biztonság kérdésének. Így az IoT nyújtotta új lehetőségeket félelem nélkül lehet kiaknázni.
